A talapzattal együtt hat méter magas szobrot, emlékművet a Rétyi Nyírben, Kovászna megyében, Pál Ferenc állíttatta 1941-ben, az első világháborúban a brassói 24-es honvéd gyalogezredben szolgált honvédek emlékére, akikkel együtt maga is katonáskodott. A 24-es honvéd gyalogezred legénységének zöme Alsó-Háromszékről került ki. Más források szerint az I. világháborúban harcolt rétyi 24-es honvéd gyalogezred, valamint a brassói 24-es Honvéd Bajtársi Szövetség tagjai állíttatták a szobrot 1942-ben. 1944-ben román katonák megcsonkították. Addig lőtték a terméskőből alkotott szoborfejet, amíg az le nem hullt az egész alakos szobor törzséről. A helyiek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarára menekítették a fej nélküli szobrot, ahol 1977-ig állt. Ebben az évben a múzeum vezetője úgy határozott, hogy a biztonság kedvéért eltünteti a szobrot. Kiadta parancsba az intézmény egyik alkalmazottjának a feladatot, aki úgy határozott, hogy a földbe ássa.

A műalkotás 2009. novemberben került ismét felszínre, amikor kiásták, majd Nagy Benjámin szobrászművész irányításával restaurálták és a Sepsiszentgyörgy közelében lévő Rétyi Nyír nevű természetvédelmi területen helyezték el ismét.