Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Boldogkő váránál eddig kétszer jártam: még 2018-ban és idén. A cikk végén olvasható felújítási és rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetőn érezhetően szebb és rendezettebb lett a vár és környezete. A jegyárak sajnos itt is emelkedtek a korábbi évekhez képest. De mi az aminek nem emelkedett az ára 7 év alatt? 2018-ban még 1.000,- Ft volt a felnőtt belépő, jelenleg pedig Szombaton, vasárnap, ünnepnapokon és hosszú hétvégi napokon, továbbá júliusban és augusztusban péntekenként 3.300,- Ft a programokkal együtt, hétköznap és programok nélkül 2.500,- Ft. Ha úgy vesszük, akkor nem olyan vészes, hiszen a programok tartalmazzák a jelmezes tárlatvezetéseket, lovagi bemutatókat, fegyvertapogató standot. Családi jegyekre kedvezmények is vonatkoznak. Viszont itt a múltkor említett füzéri parkolóval ellentétben a parkolás ingyenes, ami mindenképpen jelentős pozitívum.

A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos ideje nem ismert, annyi biztos, hogy a tatárjárás után épült. 1295-ben egy III. András által kiállított oklevélben Castrum Boldua néven szerepel. Nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV. Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. Építtetője IV. Béla engedélyével Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja volt. A vár a kassai utat és a Hernád völgyét védte. A regéci várhoz hasonlóan ez a vár is az Amadék tulajdonába került az Árpád-ház kihalása után, de a Rozgonyi csata (1312) után I. Károly király ezt a várat is elvette tőlük, és hasonlóan a Drugeth majd a Brankovics családokhoz került. Feltehetően a Drugeth család építtette meg ebben az időben a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot).

Mátyás király révén 1456-tól ismét királyi birtok, majd a Parlagiaké és röviddel utána Kassa városáé lett. Kassa Mátyás kérésére Szapolyai Imrének engedte át a várat és uradalmát, de 1471-ben már újra a király birtokába került. Később a Szapolyai családé lett. A várat a mohácsi vész előtt Szapolyai János, Tomori István fiának, Györgynek adományozta keresztszülői ajándék címén. A XV. században tovább bővítették a várat két szakaszban. A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott. Majd megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, és a keleti oldalról a palotát övező külső fal.

1527-ben Báthori István szerezte meg, de kis idő múlva Szapolyai János ostromolta, és 1528-ban Regéc várával együtt elfoglalta. Ferdinánd még ebben az évben visszavette, de 1530-ban már ismét Szapolyai János királyé lett. Később a Bebek, Sárközy, Serényi, Palochay, Szikszay, Várkonyi családoké, I. Rákóczi Györgyé, Szelepcsényi György esztergomi érseké is volt és Thököly Imre is bevette.

A hegyaljai felkelés során 1697-ben a császári csapatok elfoglalták, így sajnos ismét eljutunk oda, hogy I. Lipót császár parancsára 1701-1702 között e várat is felrobbantották, illetve lakhatatlanná tették. Az esztergomi főkáptalantól 1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos. A család azonban nem a várban lakott, hanem a faluban egy kúriában. A megrongálódott várban helyreállítási munkákat végeztek. A kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat, ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. Sajnos így a neogótikus stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg az eredeti középkori ajtó – és ablaknyílások helye.

1890-től 1945-ig a Zichy család volt a tulajdonosa. 1945 után állami tulajdonba került és 1963-tól indultak meg a jelentősebb régészeti feltárások K. Végh Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. Jelenleg az Önkormányzat a kezelő és 2002-ben újabb nagyszabású feltárások indultak. A vár látványa megváltozott: a kaputorony és a déli torony védőtetőt kapott, az alsó udvar falán körben egy 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről a lőréseken át a nyugati és az északi irányba nyerhetünk kitekintést. Az “oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült. A vár pincéjének és a várborozónak a föld alatti összekötése, 20 méter szintkülönbség leküzdésével valósult meg.

A 2010-2011-es ÉMOP forrásból újabb projekt valósult meg: lefedésre került a Palotaszárny, helyreállításra és bemutatásra került a Szárazmalom, a Háromszögű Torony védőfedést kapott, itt egy kilátó is épült. Régészeti kutatást követően rekonstruálásra került az északi védmű és az alsóvár kapuja. A létrejövő hasznos terekben és a már meglévő helyiségekben egyedi történelmi kiállítások és tárlatok létesültek.

2021-ben fejeződött be a rekonstrukció következő üteme: a vár 1330-as években épült palotaszárnyát az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre. A lovagterem mellett, az eredeti helyén egy korabeli lakószobát is kialakítottak. A lovagteremhez csatlakozva visszaépült a XVI. századi északkeleti torony, itt korabeli, teljes felszereléssel ellátott konyha került bemutatásra. A palota keleti falán végigfutó loggia rekonstruálásával a XIV. századi állapotoknak megfelelően került visszaállításra a váron belül futó, eredeti közlekedési útvonal. A palota déli falánál található, 26 méter mély ciszterna, a ciszternaudvar, valamint a vár teljes díszkivilágítása is megújult. A várbejárathoz vezető csapóhíd mellett a kaputorony belső helyiségei is felújításra kerültek. A parkoló mellett, a korszerű fogadóépületben kapott helyett a vár főpénztára, tovább haladva egy pelenkázóval felszerelt vizesblokk, üzlethelyiség, terasszal ellátott kávézó található. A fogadóépület alsó szintjén a kerékpáros turizmust segítő biciklitárolót alakítottak ki.