Minden évben járok barátaimmal a Partiumban és Erdélyben, így néhány évvel ezelőtt is, amikor Várasfenes községben volt a szállásunk pár napig. A túra alkalmával a Mézgedi-cseppkőbarlangot is felfedeztük. 

A Mézgedi-cseppkőbarlang a Királyerdő-hegység délkeleti részén fekvő Mézged községtől északnyugatra található. A barlang bejáratához egy fából készült hídon és lépcsőkön keresztül juthatunk fel. A bejárati kapu 397 méter tengerszint fölötti magasságtól eljut 475 méter magasságig, a barlang végpontjáig. A bejárati nyílás 16 méter magas és 10 méter széles.

A XX. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Bár a barlangot már az 1800-as években ismerték és látogatták, valamint legelőször az ismert osztrák földrajztudós Adolf Schmidl (1836) írta le, ezt követően csak a XIX. század végén, gróf Czárán Gyula (1847-1906) által került feltárásra. Ő volt az aki járhatóvá, látogathatóvá tette, útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, valamint ő készítette róla az első leírást is. Czárán saját vezetésével és költségén vágott lépcsőfokokat (helyükre az 1950-es évek elején vaslétra került), ezeken lehet felmenni a második „emeletre". Járhatóvá tette a 33 méter magasságban lévő sziklahidat a Denevér-csarnokon át, a Pálma mellett, a Végzet útján az Ördögnyakig. Innen lépcsőket vágva összeköttetést teremtett a Schmidl-altáróval. Számtalan érdekes és különleges képződményre bukkant, melyeknek ötletes neveket adott: Díszterem, Oszlopcsarnok, Keresztelőmedence, Nagy csillár, Mater Dolorosa, Pluto mauzóleuma. 1930-ban állítottak emléktáblát a tiszteletére a barlang előcsarnokában. 1921-ben egy Emil Racoviță vezette barlangász csoport új alagutak felfedezésével 3,5 km-re növelte a barlang hosszát. Mára már a teljes hossza majdnem 5 km, egészen pontosan 4774 méter.

Turistaszempontból Czárán hat emeletre osztotta a barlangot, azonban barlangtanilag csak 2 szint létezik, ahogyan azt dr. Balogh Ernő geológus megállapította. A barlang két karsztosodási szinten alakult ki: az alsó színt 1.542 méter hosszú – ezt a szintet szokatlanul nagy méretű, néhol 20-30 méter széles és 15-20 méter magas termek jellemzik. A felső szint hossza 3.208 méter. A Természetes Híd környékén, ahol a két színt találkozik, a barlangüreg teljes magassága eléri a 35 métert.

Az évek során a barlangi kutatások igazolták, hogy a hely valamikor szent helyként és menedékként is szolgált az ember számára. A paleolitikumból és a neolitikumból származó nyomok azt mutatják, hogy a barlangban a Homo sapiensen kívül állatok is éltek, mint például az Ursus spelaeus (a barlangi medve). A barlang megfelelő körülményeket biztosít a denevérek hibernálásához, főleg a Miniopterus Schreibersii faj egyedeinek a számára, amelyek egy igen nagyszámú kolóniát alkotnak a Denevérek termében.

A barlang csak a barlangi vezetők társaságában látogatható, a jegyvásárlás után. A túrák indításához a minimális létszám 5 fő. A barlang bejárása kb. 45 percig tart, a benti a hőmérséklet 9 – 12 °C között van.

Megközelítése autóval Mézgedről: A település felső részének a végében a Barlang-patak elágazása látható. Innen, terméskővel burkolt út vezet a volt mézgedi menedékházhoz (2,5 km). Az út bármilyen közúti személyszállító járművel jól járható, főleg nyáron. A barlangig hátralévő 1,2 km-es szakaszt egy csodálatosan szép szoroson keresztül sétálva kell megtenni, a már említett patak völgyét követve.

Gyalogosan a kék háromszöggel jelzett turistaúton is megközelíthető. Az első, 9 km hosszú turistaút, a Jád-völgyi „Lesi” moteltől indul és a Barlang-patak forrásánal elhaladva jut el a barlanghoz. A második, 22,5 km hosszú turistaút, Biharfüredről indul, legmagasabb pontján érinti a Tisza-követ (1057 méter), majd lefelé haladva eljut a mézgedi menedékházhoz.