Térjünk vissza Pusztaszentpéterre, mert úgy láttam, hogy sokakat érdekelnek az efféle elhagyatott és kísérteties helyek. Meg persze e helyek történelme és későbbi sorsaiknak alakulása.

Ahogy korábban is írtam, 2022 nyarán egy újabb 100 km-es távval folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását barátaimmal, akkor az Őrség és a Göcsej természeti értékeit, kulturális és történelmi látnivalóit feltérképezve. Eljutottunk néhány egészen eldugott helyre és településre is, köztük olyanokra is, melyek mára már kihaltak, illetve majdnem kihaltak, de erről bővebben az alábbiakban:

Pusztaszentpéter annyira ismeretlen és eldugott terület, hogy még a források sem egyértelműek abban, melyik településnek volt a része. Korábbi történelméről nem is beszélve. Pusztaszentpéter valaha virágzó falu volt templommal, iskolával. Az utolsó előtti lakó akkor költözött át a szomszédos Csödére, amikor ellopták a templomból a harangot. Azóta az utakat benőtte a fű, a portákat megette az enyészet és csak egy lakó lakta, Oszi bácsi, aki sajnos már régen meghalt. Azóta rokonai laktak a házban és korábban egy osztrák farmer is letelepedett a falu területén.

Az egyik forrás szerint Pusztaszentpéter külterület Kerkafalva község területének a része, annak központjától nagyjából 5 kilométer távolságra található. Jellegét tekintve gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely. Lakónépessége hozzávetőleg 2 fő, a területén található lakások száma pedig körülbelül 2 darab. A másik forrás szerint Csöde község egyik településrésze volt. Bárhogy is legyen, elég kísérteties egy hely, melynél csak annak temetője félelmetesebb.

Az egész földrajzi egységre jellemző az elaprózott falvak sokasága, a főleg XX. századi nagyarányú elvándorlás, aminek következtében a maradék lakosság mára megöregedett, valamint a nagymértékű munkanélküliség. Mégis a táj magával ragad, elvarázsol, szinte szemünk előtt látjuk az egykor itt élt embereket, családokat, a közösséget és életüket.

Pusztaszentpéter területén áthalad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala és bár korábban a pecsételőhely az egyetlen megmaradt lakos és annak háza, az Oszkár tanya kerítésén volt, azt pár éve a méhek miatt áthelyezték a pusztaszentpéteri letérőnél kihelyezett információs táblára.