Az egyik nyáron leutaztunk 3 napra a Balatonhoz kikapcsolódni, romokat kutatni és megkóstolni a Badacsony borait. Mielőtt azonban odaértünk volna, útközben megálltunk Simontornya, Ozora és Dunaföldvár várait megtekinteni.

A Duna mentén felépített, az átkelőhely és a Délvidékről Budára vezető fontos hadiút védelmét ellátó Öreg-torony, Csonka-torony vagy Török-torony néven említett várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Nem tudjuk, hogy a tornyot mikor építették, de valószínű, hogy a XVI. század elején. Ez egy négyszögletes, 9,5 x 9,5 méteres alaprajzú, gúlasisakos, három emeletes, részben kőből, részben téglából épült épület. Első írásos említését az 1543-ból ismerjük, amikor az az évi török hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz mutatta be munkájában. Később két utazó, a török Evlia Cselebi és az osztrák Ottendorf Henrik festette le a vár és a mezőváros állapotát.

A törökök – a hódoltság alatt - a tornyot megerősítették, ennek köszönhetően az Eszékről Budára vezető hadi és kereskedelmi út legerősebb palánkvára lett. A torony köré szabálytalan négyzet alakban palánkból, később égetett téglából falat építettek, melynek sarkait kerek tornyok tagolták. A palánkvárban törökök éltek, a körülötte elterülő városban magyarok és rácok laktak. 1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonuláskor minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.

A Rákóczi-szabadságharc során Földvár többször cserélt gazdát, hol a császáriaké, hol a kurucoké volt. 1705-ben a legendás hírű kuruc generális, Bottyán János (Vak Bottyán) foglalta el Földvárat, és a dunántúli hadjárat hídfőállásává tette meg. A szabadságharc leverése után végleg megszűnt a a vár és torony hadászati jelentősége. A szatmári béke (melynek emlékművéről szintén olvashattatok bejegyzést az oldalon korábban) után külső védműveit lebontották, az Öregtornyot uradalmi börtönként, majd gabonás magtárként hasznosították.

A XIX. század elején a toronyhoz északnyugatról toldaléképületet emeltek, amelyet az 1974-ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak. Földvár települése 1858-ban csaknem porig égett, melynek során a torony zsindelyes teteje és belső faszerkezetei is megsemmisültek. Utána csonkán építették újjá, ezért hol Török-toronynak, hol Csonka-toronynak, máskor Öreg-toronynak nevezik.

A dunaföldvári vár 1964-1966-os, illetve 1974-es régészeti ásatását Kozák Éva vezette és Mendele Ferenc tervei alapján épült újjá. 1976. július 4-én nyitotta meg kapuit a toronyban a Vármúzeum. A területre vezető fából készült várkaput Csepeli István fafaragó népi iparművész készítette 1994-ben. A torony bejáratával szemben áll az úgynevezett Ispánház, ahol a belépőjegyeket meg lehet venni. Dunaföldvár 2006-2007-ben egy pályázat keretében lehetőséget kapott többek között a várudvar és az épületek rekonstrukciójára, ennek köszönhetően megtörtént a toronyépület korszerűsítése. Az egykori palánkvár területén napjainkban számos épület áll, például az Ispánház, az étteremés a Fafaragó Galéria. A torony és szabadtéri színpad mellett látható a híres földrajzi felfedező, Afrika-kutató Magyar László szobra, aki elemi iskoláit Dunaföldváron végezte.