Keresztúri-erdő, Budapest
A 2024-es évet rögtön úgy kezdtük, ahogy egy vérbeli túrázóhoz illik: az első adandó hétvégén túrázni mentünk állandó túratársammal. Január lévén eső és hó fog minket várni – gondolhatná az ember, de szerencsére nem így volt. Egy pici eső azért bezavart, de nem volt vészes. Szombaton a Királyrét és Kóspallag környékén túráztunk, rátérve az Országos Kéktúra útvonalára is. Vasárnap a Budapest XVII. kerülete és Kőbánya határán lévő Keresztúri-erdőben jártuk végig a tanösvényt, utána ellátogattunk a 301-es parcellába is.
Holt fák az erdőben
A földrajzi értelemben a Pilisi-síkságon fekvő Keresztúri-erdőt az 1950-es években ültettek, hogy a területen megkössék az akkor homokos talajt. Manapság Pest legnagyobb összefüggő erdeje a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. 2019-ben nagy volumenű fejlesztések történtek az erdőben: kialakítottak egy 4,2 km hosszú futókört, egy állandó pontos tájékozódásifutó-pályát, amelyen a rögzített ellenőrzőpontokat érintve kell végig haladni, valamint egy szabadtéri edzőparkot. De ezeken kívül van itt interaktív két tisztás tűzrakó helyekkel, bográcstartóval, padok és asztalok a piknikezéshez, focikapuk a sportoláshoz és tágas esőbeálló. A fejlesztés része volt a megújított erdőterülethez tartozó parkoló kialakítása is.
Tűzcsap az erdőben :)
A legfontosabb attrakció persze a tanösvény, amely kb. 5 km hosszú és 15 állomásból áll.
Állomások:
1. Tizenöt állomás tegeződve, tisztelettel
2. Az akácról: szeressük vagy gyűlöljük?
3. Az ostorfákat a fenyőrigók ültetik
4. Határ-erdő: környezetvédelmi siker 140 éve
5. A temető élővilága
6. A 301-es parcella
7. Olyan mint a honfoglaláskor?
8. Még egy amerikai faj
9. Titkos borostyánösvény
10. Élet a haldokló fák körül
11. Négylábúak és soklábúak
12. Sok szenvedést látott harckocsiárkok
13. Öreg tölgyes
14. Gyalogsági állásrendszer
15. Ismeretlen katona
Ha telefonunkon beolvassuk az egyes állomásokon található QR-kódokat, akkor hanganyagok, fotók, videók egészítik ki az egyébként informatív táblákat.
MH Egészségügyi Központ Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet
Ahogy a fenti listában is olvasható, bizonyos állomások az 1944-ben kiépített II. világháborús megfigyelőállást, a harckocsi-, gyalogsági- és összekötő árokrendszert, az Attila-vonalat, Pest XVIII–XX. századi határköveit és az erdősítés történetét, a temető 301-es parcelláját, az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatainak nyughelyét mutatják be. Az erdő egyik szegletében egy betonbunker is található, hiszen Budapest ostromakor Rákoshegy környékén hat napon át folytak a harcok, a szovjetek egészen a Keresztúri-erdő széléig szorították vissza a magyarokat, itt voltak az Attila-vonal – védelmi rendszer Budapest keleti oldalán – védőövei. De ez már egy másik történet, amely hamarosan jön...
Régi határkó (1838)